Túra a sörök világában

Sörtúra

A Sörszövetség vezére és a sörre nevelés

2015. október 20.

Milyen sörtípusok vannak? Hogyan kóstoljunk sört? Létezik olyan, hogy sör-étel párosítás? Ezekre a kérdésekre és még sok másra is választ ad a Sörszövetség 2015-ben elindított rendezvénysorozata. Továbbá bemutatjuk az új vezetőt is a szövetség élén.  

A Sörszövetség 2015-ben indította útjára a Sör mi több névre hallgató edukációs rendezvénysorozatot, amiben nem meglepő módon a sör áll a középpontban. Viszont most nem számokkal és statisztikai adatok tömkelegével szeretnék elkápráztatni az embereket, hanem a sör gasztronómiai oldalának bemutatásával. Az előző cikkben bemutattam a Magyar Sörgyártók Szövetségét és most megmutatom ki állt a Sörszövetség élére és mi is a Sör mi több kezdeményezés célja!

A Sörszövetség élén eddig egy elnök állt és finoman szólva sem sok vizet zavartak, hiszen az éves jelentéseket leszámítva nem hallatták a hangjukat. Schillinger Attila 2015-től vezeti a Magyar Sörgyártók Szövetségét és, mint az kiderül az elkövetkezendő sorokból, feltett szándéka, hogy felrázza a Sörszövetséget és megváltoztassa a sörről kialakított képünket.

De kicsoda is Schillinger Attila?

„Legelsősorban kétgyermekes családapa vagyok. Ercsiben nőttem fel, Budapesttől 36 km-re. Jogot végeztem, de am8_3408_resize.jpgegy kétéves amerikai kitérőt követően elpályáztam a kommunikációs szakterületre. Gyakorlatilag 20 éve azzal foglalkozom, hogy problémákat oldok meg, elsősorban persze kommunikációs természetűeket, ügyfeleknek.
Megvan a Ponyvaregény vonatkozó jelenete? Vállalkozó és kalandvágyó típus vagyok. Az USA-ban füvet nyírtam, kecskefarmon dolgoztam, traktort vezettem és pincérkedtem, hogy a sulit fizetni tudjam. Mellette fociedzősködtem Indiana államban. Aztán dolgoztam Németországban és Angliában, alapítottam és tíz évig vezettem saját kommunikációs tanácsadó céget.”
hangzik az Igazgató bemutatkozása.

A szövetség előtt sok mindennel foglalkozott, amik garantálják, hogy változni fog a helyzet a szövetség háza táján. Tavaly novemberig startupoknak és befektetési alapoknak tanácsadott. Alapított egy saját technológiai startupot is itthon és Indianapolisban. És ezek mellé jött a Szövetség vezetése. De a sok lehetőség között felmerül a kérdés bennem, hogy miért éppen a Sörszövetség? Volt-e valami kötődése a sörhöz?

„Amikor az USA-ból hazajöttem, szó szerint az első ügyfelem a Dreher lett. Ez 1995-ben közvetlenül a privatizáció után volt. Aztán évekig dolgoztam a Borsodival.  Majd közben a Sörszövetség is bekerült a kalapba. Így aztán, bár jó régen volt, betekinthettem a söripar kulisszái mögé. Ennek az időszaknak is szerepe volt abban, hogy aztán újra egymásra találtunk.”

Ha az ember egy Sörszövetség nevű helyen dolgozik, akkor szerintem adja magát a kérdés: Milyen sört iszol?

„A helyit. Evidens, hogy itthon a hazait. Ha visszatérek az USA-ba, akkor általában egy Sam Adams-szel kezdem mindjárt a reptéren. Gyakran járok Chicagoban. Ott a Goose Island a kedvenc. Sokszor visz a munkám Londonba. Ott a legkülönbözőbb Ale-eket kóstolom végig. Mindezek mellett a leginkább a jó lager sört értékelem. Akárhány komoly sörfőzőmesterrel találkozom, mind egyöntetűen állítja, hogy jó és konzisztens minőségű lágert főzni a legnehezebb.  Mindig jó érdekességekkel, újdonságokkal próbálkozni. Én is előszeretettel teszem, de az út végén mindig visszatérek a lagerhez. Az minden sör alfája és omegája. Ezt nem én mondom, hanem a bajor kézműves sörfőző mester akivel nemrég találkoztam az Oktoberfest alkalmából.”

Attila nem egy követő típus, ő maga szeretné formálni a hazai sörkultúrát. De arra a kérdésre, hogy van-e követendő példa az angolok több mint 50 ezres pub hálózatát említi. „Ők ott egyébként a Sörszövetségnek is tagjai. Amikor ott éltem fel sem merült bennem, hogy hétvégén ne sarki pubba menjek le egy sörre. Szinte mindenki mindenkit ismert és a pub által. Közösségformáló ereje volt a közös pubozásnak. Ha lehetne ezt például szívesen importálnám.”

Kicsit áttérve a Sör mi több rendezvényre. Honnan jött a név és mi a célja a kampánynak?

„Hosszas küzdelem eredménye a név. Az európai sörszövetség azt szerette volna, ha a kezdeményezést Love Beer-nek hívjuk. Mi meg magyarul szerettük volna inkább megszólítani a sörbarátokat. Végül megértették, hogy bár fut hasonló kampány Európában, azért ez mégiscsak a miénk. Aztán már csak ihlet és ötlet kellett, amit a Socialize lelkes csapata szállított. A gondolat lényege, hogy a sör több mint csak egy ital. Rengeteg arca és íze van. Szeretnénk minél több oldaláról minél több embernek bemutatni a sört.”

Magyarországon legalább 20 éve hanyatlik a sörfogyasztás, ami egyben európai trend is. Ugyanakkor a világban reneszánszát éli a sör, elég ha csak a hazai sörforradalomra gondolunk. "Egy új hullám elején vagyunk. A sör újra téma.  Egyre színesebb a sör ízvilága, szélesedik a kínálat. A hétvégén Londonban győzködtem egy amerikai hölgy ismerősömet, hogy azért mert elsőre nem ízlett a sör, ne utasítsa el. Azt mondta neki keserű. Kérdeztem, hogy mindent felad rögtön elsőre, ha nem jön be? Persze nem. Érdemes a sörnek is adni egy esélyt, kísérletezni az ízekkel és megtalálni, ami nekünk bejön. Itthon is ez a cél, hogy az emberek megnyíljanak a sör felé. A többi már ízlés kérdése.”

A Magyar Sörgyártók Szövetségének a nagyüzemi szereplők a tagjai, de szerencsére mégsem csak az ő termékeikre korlátozódik a szövetség figyelme. „Az én felfogásom az, hogy a Sörszövetségnek „a sört” kell képviselnie.” Hallható ez Attila szájából is. „A sör az sör, ha kisüzemi vagy nagyüzemi, mindegy. Sok versenytársunk van. Nem hiszem, hogy a sörbarátoknak az ellenségeskedésre kellene fecsérelni az energiáikat. Ha össze tudunk fogni, sokkal többre megyünk. Persze ettől még lehet egyes kérdésekben nem egyet érteni és jó dolog az egészséges verseny. Hogy mindezt alá is támasszam, a Sör mi több keretében már a kezdetektől bemutattunk kézműves söröket is. Igaz, nem a származáson volt a hangsúly, hanem a sörfajtákon. Ez sem véletlen. Mi nem márkákat képviselünk, hanem a sör ügyét.”

Ma már elkerülhetetlen a kézműves sörök világa, hiszen aranykorát éli a kisüzemi sörfőzés. Te hogy látod, lesz valaha is átfedés, együttműködés a nagyüzem és a kisüzem között?

„Nézd, az USA-ban heti két új kézműves márka lép piacra. Londonban ugyanez a helyzet. Az előbbi piacon 13%-uk van, az utóbbin 5% a részesedésük. Nálunk a hivatalos adat 1,2%.  Éppen most tértem haza Münchenből, ahol az európai sörös kollégákkal arról beszélgettünk ki hogyan nyitotta meg a szövetségét a kicsik előtt. Több országban egy szövetség keretében működnek együtt a kis és nagyüzemi gyártók. Vannak jól működő modellek. Mi is ebbe az irányba haladunk. A piaci folyamatokba azonban nem avatkozhatunk bele. Segítséget, szakértelmet, információt tudunk ajánlani. A többit döntse el a piac és a fogyasztó.”

Mik a tervek 2015-re? Van valami cél kitűzve vagy idén még csak bemelegítés van?

„Az idei fő cél az, hogy a sör piaci helyzete ne romoljon tovább. Ennek egy fontos összetevője a szabályozás, de nevezzük nevén: a politika. A sör adója 2005 óta 70%-kal emelkedett. Ugyanakkor elárasztották a piacot az olcsó külföldi másolatok. A mindenféle brauk. Ma még van hazai gyártás, de az európai versenyben a fennmaradása nem garantált. Ezért tenni kell. Azon dolgozunk, hogy jövőre javuljon a hazai sör versenyképessége és legyen támogatóbb a szabályozás. Persze az sem árt, ha a Sör mi több nyomán ehhez elnyerjük a sörbarátok támogatását.”

2015-ben eddig 3 rendezvény volt, amik mind egy másik szemszögből mutatták be a sört, de mindegyik a sör-étel párosítás vonalon mozgott. Egy rövid felsorolás erejéig átfuthatnánk rajtuk?

„A Sör mi több az idén a sör és a modern magyar gasztronómia fogásainak párosítására koncentrált. Indítottunk egy igazi „fine dining” kombinációval, ahol még a desszertet is sörrel párosítva tálaltuk fel. Majd a Budavári Sörfesztiválon sajtot párosítottunk sörrel, ledöntve egy tabut, miszerint a sajt borral jó. Sörrel jobb. Aztán, a nyár hevében, jött a barbecue. Grilleztünk mindent, ami mozog és sört kóstoltunk mellé.  Utóbbi eseményen fellépett egy streetgym-es csapat. Bemutattuk, hogy a sör mértékletesen fogyasztva igenis lehet egy kiegyensúlyozott életmód része. Égnek áll a maradék hajam, amikor a rádióban meghallom, hogy már megint a sörhas téma. Zsírpárna van, sörhas nincs. A pocak oka a túl sok kalória. Van még pár ilyen „szellem” amivel küzdünk, de e nélkül unalmas lenne az élet.”

A Magyar Sörgyártók Szövetségének weboldala: http://www.sorszovetseg.hu/

A Sör mi több rendezvényekről infó a weboldalon: http://www.sorszovetseg.hu/sor-mi-tobb/

A Sör mi több rendezvényről infó a FB oldalon: https://www.facebook.com/sormitobb

A bejegyzés trackback címe:

https://sortura.blog.hu/api/trackback/id/tr427989051

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tamás Szoby 2015.10.23. 14:12:13

Kedves Schillinger Attila, kedves sörbarátaim, vegyes érzelmeket keltett bennem ez a cikk, de mindenképp örvendetesnek találom, hogy legalább egy lépést tettünk -tett valaki- abban az irányban, hogy legalább beszéljünk a felelősségteljes és kultúrált sörfogyasztásról, illetve általában a felelősségteljes és kultúrált alkoholfogyasztásról. El kell tűrnöm a környezetemtől, hogy rendszeresen alkoholistának tituláljanak, amiért nem titkolom és nem szégyenlem azt, hogy számomra a napi egy-két palack vagy korsó sör elfogyasztása hozzátartozik a mindennapok rendjéhez. Sajnos a pubokban -vagy maradjunk nyugodtan a kocsma kifejezésnél, hiszen magyar emberek vagyunk Magyarországon- a márkák harca már ott kezdődik, mikor a gyártó, a beszállító mondja meg, hogy mit igyak, mit ihatok, hiszen a kereskedői érdekcsoportok a hazai vendéglátóhelyek szinte 100%-át hatalmuk, befolyásuk alá kerítették. Ritka kivétel az én kedvenc kocsmám, ahol a rendkívül széles spektrumú hazai termékválaszték mindhárom típusa megtalálható, ám itt maguk a vendégek gyalázzák egymást, amiért a másiknak más márka áll közelebb a szívéhez. Késhegyig fajuló viták nem csak a különböző gyártók termékeit fogyasztók, de az azonos gyártó különböző termékeit fogyasztók között is gyakran keletkeznek. Én meg csak azt mondom, hogy egy kocsma akkor lehet virágzó, ha széles a termékválaszték, színes a kínálat, mindenk megtalálja az ízlésének leginkább megfelelőt, és én magam is ragaszkodhatok a saját kedvence(i)mhez.

apuska · http://kocsma.blog.hu 2015.11.02. 14:10:08

@Tamás Szoby: Több szempontból is kíváncsi lennék, melyik a kedvenc kocsmád! Nem csak a sörök sokasága miatt érdekel, hanem a vendégek hozzáállása miatt is, akik képesek márkákon összeveszni. Miért nem mindegy az egyiknek, hogy mit iszik a másik? :)
süti beállítások módosítása