Túra a sörök világában

Sörtúra

Az én sörtúrám II. – csepp a tengerben

2009. június 12.

 

Sajnos az én sörtúrám ott kezdődik, hogy felbaszott az ideg. Tudom, hogy kicsit kemény kezdés, de a munka sajnos egyre nagyobb szerepet játszik a mindennapjaim szervezésében és ez sok mindenben keresztbe tesz. Történt ugyanis, hogy egy lemondhatatlan munka miatt lett a sörtúra Május 29.-e helyett Június 5.-én. Persze mikor már meg voltak a pólók, és a plakátok, akkor jött a hír, hogy bocs, vis major, Június 5.-e bizony szopószékre ült.

Tehát, Június 5.-e, 15 óra 47 perc, Dunaharaszti, MO közelében, barátom Dániel a volán mögött, Geri (én) tajtékzik a dühtől és  a feszültségtől, idióta pózban próbálja a kocsi szivargyújtójába dugott töltő végén lévő telefont használni –persze úgy hogy a zsineg nem sokkal nagyobb mint 12 cm. Mikor merüljön le a lelkem, ha nem akkor, amikor 13 különböző (!!) számról keresnek.

Geri hazaér, átöltözik. Illetve öltözne, sörtúrás póló épp a centrifugában (ügye a csókosoknak előbb jön…) Újabb ad hoc dühroham, amit csak a féltő szülő által Geri felé nyújtott jéghideg Dreher tud kezelni. Huh…Nyugodság van.

Dániel, és Geri útnak indul, utóbbit mérhetetlenül idegesíti, hogy mint a túra egyik atyja nem lehet ott a születésnél. Habár az előző 9 hónapot végig dolgozta, és szenvedte a többi szülővel, a köldökzsinórt nincs alkalma elvágni.

Geri megérkezik, megnyugszik. Látja, hogy nem volt miért aggódnia mert a többi alapító bizony mindent helyre rakott, a kritika legkisebb lehetőségét se adták meg, pedig Geri szeret kicsit cinikus lenni.

Aaans a hangulatért felel, Bálna pásztorként tereli a sörtúra kicsiny (lószart, ÓÓÓRIÁÁÁÁSII) nyáját, Szasza vállalja a pénztáros szerepét (testhezálló) Blazsej (journalist) már hozza az előző cikkben leírt formáját, és Ladik felel a pólókért és…A kezembe nyom egy jó hideg pohár sört.

KEZDŐDIK

A nyáj úgy ment, mintha már sokadszor járná a kijelölt ösvényt, mindeközben mindenki kibontakozhatta kreativitását hol hídon, hol szárazföldön. A Jászainál már mindenki társalog mindenkivel, nincsenek ismeretlenek, sok a közös téma, sok a különböző látásmód, így mindegyik megosztásra kerül.

Hihetetlen, de a Király utcában már teljesen együtt mozog a banda, mintha egy osztálykirándulás lenne, mindenki egy-egy csepp lenne egy kisebb vonuló cunamiban. Időközben megjönnek a kollégáim is, a vidéki versenyzők remekül tartják a tempót, bár van akinek sikerült eltévednie a nyíl egyenes 2x3 sávos Üllői úton. A Blahától már ráadás az este, minden képzeletet felülmúló siker csak felszorozza önnönmagát, gyakorlatilag már nem lehet hibázni. Ez olyan, mint amikor egy meccsen minden bejön, és direkt megjátszol olyanokat, amik képtelenség, hogy működjenek (például, hogy Geri végre megcsinál egy épkézláb bicikli cselt) és pont úgy botlasz bele a labdába, hogy az életed gólja lesz.

A Pubi pedig az est celebrálása, lecsúszik az utolsó sör, egy jó pálinka Kónya Úr jóvoltából, és azt érzem, hogy béke van. A világ megállt egy pillanatra, minden tökéletes. Nem haragszom már a Ciklonra sem, amiért reggel belém rúg, úgy térek nyugovóra, hogy minden szervezéssel töltött hajtépés rovat megérte.

NA ILYEN VOLT AZ ÉN SÖRTÚRÁM.

A bejegyzés trackback címe:

https://sortura.blog.hu/api/trackback/id/tr791180709

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.