Túra a sörök világában

Sörtúra

KINGFISHER

2009. május 02.

Avagy a sörök bevándorlója

„Ahhoz, hogy jól lakj Angliában, reggelizz háromszor egy nap” mondta egykor William Somerset Maugham, aki az akkor még meghatározó, de már fakuló fényében tündöklő brit birodalom honpolgáraként biztosan tudta mit beszél. Azt is joggal feltételezhetjük, hogy az öreg – brit felsőbbrendűségét félretéve, mintegy a gyarmatoknak tett gesztusként – néhanapján egy jó indiai curryt is letolt a torkán a tükörtojás, pirítós, paradicsomos bab, és a tintát eresztő ízetlen grillezett gomba mellett. Különösebben nem érdekel, hogy ízlett-e neki, de hogy mit ivott hozzá, annál inkább.

Angliai túránk második estéjén, a már beharangozott Bolton-Newcastle meccs után, de még az írek áldása előtt, beültünk társaságunkkal egy indiai étterembe egyszeri étkezésből jól lakni, és megtippelni mivel kísértük volna le William bátyánk helyében a menüt. Hogy mit ettünk – a billentyűzet karakterkészletének korlátozottsága, és memóriám pandzsab valamint tandoori kifejezések iránti kevésbé fogékony volta miatt – nem kísérlem meg ecsetelni, abban viszont biztos vagyok, hogy a XII. kerületi borvidék bármelyik kákabelű somelier-je, egy harapós vörösbort ajánlott volna hozzá a Farkasréti temető dűlőből, minimum parcella szelektált szüretelésűt. Mi viszont külvárosi proletár dacból jó vasízű bittert kértünk, vendéglátónkat – Ádámot – kivéve, aki vörös hajával, és a foci öltözőben csiszolt angol kiejtésével, az őslakosok felsőbbrendű látszatát hitelesen keltve a „lager” szóval tisztelte meg a pincért.

Mikor már megfelelő volt a sárga étel és a barna ital miatti rosszullétem, Ádám példáját követve gyógysör után kiáltottam, és sürgő-forgó pincérünknek hála: kezembe vehettem életem első korsó Kingfisher sörét. Őszintén mondom: világbajnok! Tekintve, hogy az összehasonlító sörtan című tanulmányom még nem kellően átgondolt a publikálásra, és a forrásgyűjtés is lassan halad, nem próbálom meg a hazai íztestvérét megnevezni. Amire emlékszem belőle: könnyű, aromás, nem túl keserű, de nem is az ászok jellegű neutrális vedelős sör. Az első íz benyomás után, a bumfordi korsót forgatva döbbentem rá, hogy INDIAI sört iszom, ami egyébként a jégmadárról kapta a nevét.

Gondolatban megkíséreltem az indiai italfogyasztásról meglévő ismereteimet összefoglalni, de a joghurt alapú alkoholmentes mangó lassinál tovább nem jutottam. Ha indiai sört kellene elképzelnem, annak biztosan szantálfa illata, és kardamot mag íze volna, mint egy krisnás kifőzdének, ám a tények prózaian malátára, komlóra utalnak. Az étterem indiai tulajdonosa elkapta meghatottságtól könnyes tekintetemet, és „emmegmi” kérdésemre lelkesen magyarázta, hogy szülőföldjének sörét immáron a szigetországban is gyártják, és nagyon fogy. Biztosan átjött neki, hogy a számat elhagyó „very good” őszintén jött, és csomagolt nekem egyet a bumfordi madárkás korsóból, ha esetleg gyűjtő volnék. Ezúton üzenem Ráday utca meg nem nevezett kocsmájában talpaló kisköcsög pincérnek, akinek 500 Ft-ot adtam az EURO2008 logós Carlsberg korsóért (mert úri neveltetésemnél fogva nem akartam ellopni): borravalóként is fizettem volna ennyit, ha úgy adod mint Nihal barátom. Fogsz te még lépcsőzni a galériára 20 fős társaságnak egy pohár sörönként, te csupor!

Hazatérve a neten néztem utána a terméknek: a logo a Force India F1 csapat autóinak festésén keresztül szivárog a tudatos vásárló vásárlói tudatába, biztosan ezért ízlett nekem is. Az egybeesést az indiai származáson kívül a közös tulajdonos is magyarázza, ugyanis Dr. Vijay Mallya a sörből vette a csapatot. Meg a légitársaságot. Hogy mit gondol a cégéről, a United Breweries Limitedről Mallya doki, itt olvasható: http://www.kingfisherworld.com/corporate/chairman-statement.htm

A cég 1915-ben jött létre öt régebbi, az 1800-as évek közepén alapított sörfőzde összefogásával. A termék hamarosan a megszálló brit csapatok kedvenc itala lett, valószínűleg simán nyomta le körükben a konkurens szomjoltó mangó lassit, és a Gangesz vizét. Töretlen belföldi fejlődés, és számos kis sörfőzde beszipkázását követően, 1982-ben jelent meg az angol és észak-amerikai piacon a cég Kingfisher névre hallgató söre, ami 1994 és 1995 években a világ legjobb könnyű lágerének járó díjat kapta a stockholmi sör fesztiválon, 1997-ben pedig a chicago-i sör világbajnokságon aranyérmet nyert.

A multi lét mellett a Mallya birodalom nem felejtkezett meg gyökereiről. A Kingfisher társadalmi felelősségvállalása az indiai sportéletben, a rangos Delhi vagy a Mumbai maratoni futóverseny (idén Dustin Hofmann fogfájásra hivatkozva lemondta), az East-Bengal Football Club, és a Bangalore Open teniszbajnokság kiemelt támogatásán érhető tetten. Foci vonalon említést érdemel, hogy február utolsó napján 1-1-es döntetlent játszottak a Mohammedan SC-vel, az általuk szponzorált tenisz megmérettetés pedig a WTA részeként 600.000 USD összdíjazással kerül megrendezésre, és Szávay Ági is indul. Részletek itt: http://www.wtabangalore.in/ Ezen kívül a 2007-es Nagy Indiai Októberfesztre, és számos rockfesztiválra is áldoztak a csapolásból és palackozásból összejött rúpia milliókból. Ha hazai íztestvért nem is, de arculattestvért könnyű találni: a Kingfisher az indiai Soproni. És a nagy múltja miatt a Dreher is. A foci miatt meg az Arany Ászok. Az alfa és az omega.

A magyar boltok polcain nincs, bár érik az embert meglepetések, ahogyan az cider fronton már bebizonyosodott. Ha érdekel, megrendelhető itt: http://www.thebritishstore.hu/index.php?categoryID=171

Horgászemberként, és a sör+peca mozgalom iskolaalapító ideológusaként, nem hagyhatom szó nélkül a Kingfisher horgászsörként való alkalmazását. Egyszóval alkalmas, de vérbojlisnak kell lenned ahhoz, hogy elmenj érte a szigetre. Már a neve is önmagáért beszél, de ha a két hobbi rokoni szálainak géntérképét tovább kívánja valaki rajzolni, nem hagyja ki az alábbi linket:

http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.fish4flies.com/img/flies/Large/3150-UV_Straggle_Kingfisher_Cormorant.jpg&imgrefurl=http://www.fish4flies.com/Lures/UV_Straggle_Flies/UV_Straggle_Kingfisher_Cormorant&usg=__1JrbeIT0xo_vYXg6c_qQZYjQsC4=&h=345&w=519&sz=21&hl=hu&start=17&um=1&tbnid=_pSdADXAGklNHM:&tbnh=87&tbnw=131&prev=/images%3Fq%3Dkingfisher%26hl%3Dhu%26lr%3Dlang_en%26sa%3DN%26um%3D1

A britek közül sokan, és a világ egy jó része is azt hiszi, hogy a curry angol nemzeti étel. Lassan tényleg azzá válik, és végre tudnak kulináris eredményeket felmutatni. Az viszont elsőre hihetetlen, hogy Indiában tudnak jó sört készíteni, de remélem a fenti adatok és a linkek mögötti tartalom mindenkit meggyőzött arról, hogy ez a valóság. A képet ugyan torzítja, hogy a szigetországban főzik. A Kingfisher egyszerre angol és indiai, mint aki kihozza az asztalodhoz.

Ameddig ki nem derül, hogy a sör+ribizli kombináció hogyan viszonyul az újbedugós strandpapucshoz, olvasgass a curryről itt: www.buvosszakacs.blog.hu/2008/02/15/curry

 

A bejegyzés trackback címe:

https://sortura.blog.hu/api/trackback/id/tr831098888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

strtwrkt 2009.05.04. 16:47:35

Óriási!Láccik,hogy a Körösztfiam!Szerintem megvan a Pulitzer!Rock!
süti beállítások módosítása