Az elmúlt pár héten több vitám is volt a csapolt és előre csomagolt sörök dilemma témakörében.
A legmeglepőbbre az egyik angliai cimborámmal Attilával kerítettünk sort. Történt ugyanis, hogy ültünk egy sörritkaságokat forgalmazó kocsmában (www.silanus.hu csak ajánlani tudom, nem túl olcsó, de mindenképp megéri, igazi különlegességekkel találkozhatunk) találkoztunk minden kedves magyar résztvevővel, aki a 2007-2008-as szezon Prestonban töltötte. A többiek mind-mind itták az kiejtethetlenebbnél-kiejtethetlenebb nevű belga söröket, én nekiláttam egy jó korsó házisörnek (kimagasló a maga kategóriájában). A srácoknál épp a Leffe jött a sorban mikor elmeséltem, hogy amg azt a tetves 4-es metrót el nem kezdték építeni addig a Kálvin tér (régi csacsacsa mellett) egyik ékessége volt egy igazi aluljáróbeli lepukkant kis talponálló. Ez előtt a talponálló előtt általában milliós fizetésű, nem sokkal olcsóbb öltönyű managerek álltak sorban az utca népével együtt, ugyanis csapolt barna Leffét lehett kapni, kelyhenként 280 Ft-ért. Itt most a közönség csak egyik felének szempontjából fontos ez az adat, az a lényeg, hogy akkoriban Bp-en kb 3 helyen csapoltak barna Leffét (a háromban úgy tudoma Kempinsiky volt a második, tehát aránylag presztizs sörnek tekinthető...).
Ekkor megrökönyödve rámnézett, és nem értette ez miért olyan jó.
-én jobb szeretem az üveges söröket. Abba biztos nem nyúlnak bele.
Hát igen, itt egy újabb örök dilemmába futunk bele: van-e vizezett sör avagy nem (ez egy külön poszt, a héten megirom mire jutottam). A lényeg, hogy a cimbim szeme nem hogy nem lábadt könybe a csapolt Leffe hallatán, de inkább elfordult a hasonló helyek látogatásától.
Nekem most csak azok a pillanatok jutnak eszembe, amikor hasonló sörkedvelő barátaimmal, bátyám barátaival mind-mind egy kis meghatottságot érzünk mikor valami sörkülönlegesség (pl.:Guinnes) kerül az itallapra, mellett kiemelve : CSAPOLT.
Ezért is szerttük azt a kis talponállót a Kálvinon, és szeretjük (ezt nem mondanám, de mondjuk tiszteljük) azt a másik kis kocsmát szintén a Kálvinnál (a billiárd szalonnl szemben) ahol kb 17-18 féle csapolt sör van mindenféle (exkluzivitást érintő) támogatói szerződéseket felrúgva.
Gondolkoztunk a szerkesztőséggel ezen, mind csapolt hívei vagyunk, de nem sértődünk meg, ha a hideg üvegest kitöltik nekünk pohárba.
Másnap reggel felketem, és leültem kávézni. Egy nap egy kávét tudok meginni, habár a koffein szükségletem ennál jóval magasabb. Azt az egyet is reggel. Mert a reggel így kezdődik. Ez egy szertartás. És hirtelen leesett minden.
AZÉRT SZERETJÜK A CSAPOLTAT MERT OLYAT ISZUNK, HA ÖSSZEÜLÜNK ESTÉNKÉNT.
Azért szeretük jobban ezt a kiszerelést, mert a körtés más. Leülünk egy korsó jó hideg sör mellé - az üveges és dobozos lehet meleg, mert buli előtt nem volt időd behűteni, de aztért meg kell inni - és elhülyéskedünk. A sör mindig hideg, szép a pohár, jó a hangulat, és csapolt sörök általában már egy bizonyos minőségi szint felett vannak. Ellenben a dobozos lehet meleg, lehet olcsó, lehet szar - persze ezeknek az ellentéte is előfordulhat, de a rossz is megmarad.
Szóval nem magát a "core" terméket szeretjük jobban, hanem a 2.-3. héját, a szolgáltatást, a termék fogyasztásának körülményeit.
Szóval Ti acsapost szeretitek, vagy az üvegest??
