Az emberek nagy része nem tudja, de létezik egy olyan szervezet Magyarországon, hogy Magyar Sörgyártók Szövetsége. Eddig nem volt sok minden, amiért érdemes lett volna említeni, de most változott a helyzet, ezért egy 2 részes cikkben mindent megtudhattok a megújult szövetségről!
Hallottatok már a Magyar Sörgyártók Szövetségéről? Tudjátok, hogy minden valamire való sörös nemzetnek van Sörszövetsége? Az emberek többsége ezekre a kérdésre nemmel válaszolna, mert a sört inni szeretik és nem olvasni róla (teljesen érthető módon). Szerencsére a blog látogatói olvasni is szeretnek a sörrel kapcsolatos hírekről, érdekességekről, ezért is gondoltam, hogy ideje lenne megismerkedni ezzel az intézménnyel, mert idén elég rendesen beindultak a dolgok a szövetség háza táján. A 2 részes cikk első fele a Sörszövetség intézményével foglalkozik.
A Magyar Sörgyártók Szövetsége elég hosszú és nem túl hangzatos név, ah egy sör mellett beszélgetünk. Mivel mostanában elég sokszor fog szóba kerülni a szövetség, ezért én is azt teszem, amit a szövetség is: rövidítem a nevet a sokkal trendibb Sörszövetség kifejezésre. Ezzel a kis aprósággal is tökéletesen lehet szemléltetni azt, hogy egy új úton indul el a szövetség, ami sokkal közelebb viszi őket a hétköznapi emberekhez, tehát a sörfogyasztókhoz. A jövőben én is a Sörszövetség nevet fogom használni.
A Sörszövetségek története az 1800-as évek második felére nyúlik vissza és nem meglepő módon a németeknél kell keresni az alapokat. A bajorok 1871-ben indultak, az angolok 1904-ben. A belgáknak saját múzeumuk van. Magyarországon 1992-ben 5 sörgyártó cég alapította (Pécsi Sörfőzde, a Brau Union, a Borsodi, a Dreher és a Heineken) a Sörszövetséget, ami elsőre érdekesnek tűnik, hiszen megfordul az ember fejében, hogy akkor a Sörszövetséget sörgyárak irányítják? A válasz természetesen NEM. Azért alapították sörgyárak, hogy legyen Magyarországon is egy szervezet, ami a közös érdekeiket képviseli. Felesleges összeesküvés elméleteket gyártani.
Láthatóan különbözik az itthoni sörkultúra, de a különböző országokban alapult szövetségek alapítási dátuma meg is magyarázza ezt a helyzetet. „Minden EU tagországnak van szövetsége, sőt meg merem kockáztatni, hogy minden valamire való országnak a világban, már amennyiben ott fogyasztanak sört. Amint Frank Zappa anno találóan megállapította, minden normális országnak van saját söre és légitársasága. Nem árt persze valamiféle futballcsapat és pár nukleáris fegyver, de a nemzeti minimum a saját sör.” – magyarázta a Sörszövetségek nemzetközi helyzetét viccesen Schillinger Attila, a magyarországi Sörszövetség igazgatója.
A szövetségek célja minden országban a sör érdekképviselete és promóciója, bár a hangsúlyok lehetnek eltérőek. Magyarország az Európai Sörszövetség tagja (Brewers of Europe), ebben a szövetségben a tagállamok érdekképviseletei működnek együtt és a kihívások, amikkel szembenéznek nagyjából azonosak. Ilyenek a sörgyártás piaci, adózási, egészségügyi vagy éppen környezetvédelmi vonatkozásai. Szorosan együttműködnek a szövetségek és megosztanak egymással tanulságokat, módszereket, információkat. Összesen 29 tagja van az Európai Sörszövetségnek, ami 26 EU tagállamból áll és melléjük csatlakozik még be Norvégia, Svájc és Törökország. Mi magyarok a brüsszeli szövetség egy regionális alcsoportjával vagyunk a legszorosabb viszonyban. „Mondjuk úgy, hogy a Visegrádi 4-ek csak sörben.” mondta az igazgató.
A Sörszövetség elég nagy változáson ment keresztül 2015-ben, mert idén vette kezébe Schillinger Attila az irányítást és felkeltette a sörtársadalom érdeklődését a szövetség iránt a Sör mi több fedőnévre hallgató kezdeményezéssel. A rendezvénysorozat célja, hogy tovább népszerűsítse a sörkultúrát itthon is és megváltoztassa azt a gondolkodást, hogy a sör csak a kocsmák velejárója és nem nyújthat olyan gasztronómiai élményt, mint pl egy bor-étel párosítás. A további változások a szövetség vezetőjének titulusát is érintették, mert eddig elnöke volt a Sörszövetségnek, de mostantól igazgatója van. Ezzel is azt próbálják erősíteni az emberekbe, hogy nem egy díszpinty van a szövetség élén, hanem egy nagyon aktív, a mindennapi feladatokat maga is végző vezető irányítja a Sörszövetséget.
„2005 óta 70%-kal nőtt a sör adóztatása, viszont szinten maradt az inflációtól letisztított nettó ára. A gyártók nehéz helyzetbe kerültek, ami a jövedelmezőséget illeti. Senkinek sem állhat érdekében, hogy megszűnjön a magyar söripar és a hazai gyártás. Azért érvelünk, ha kell, harcolunk, hogy ne lőjük magunkat lábon vagy legalább ne mind a kettőn. Az egyik legfontosabb dolgom mégis az, hogy a panaszpolitikát fejezzük be és találjuk meg azokat a pontokat, ahol a magyar sör és a kormányzat is nyer. Majd pedig ezek mentén rendezzük át a viszonyainkat. A másik legfőbb feladat, hogy nőjön a sör piaca. 25 év alatt az egy főre jutó éves sörfogyasztás 100 literről 60 liter körülre csökkent. Meg szeretnénk fordítani ezt a trendet. A sör egy igazán társasági ital. Minden sörhöz tartozik egy jó történet. Ráadásul egy tiszta, természetes anyagokból készülő italról van szó, ami egyre több ízben készül. Sok minden együtt van ahhoz, hogy elinduljunk felfelé. Mindehhez persze egyetértés és összefogás kell a sörgyártók háza táján. Nap, mint nap ezen dolgozunk a Sörszövetségben.” – mutatta be Schillinger Attila a szövetség küldetését.
Mint az a cikkből kiderült sok jóra számíthatunk és ami a legfontosabb, hogy egy aktív Sörszövetségre. Ennek első jeleként a szövetség weboldalán már lehet mazsolázni a sörkóstolással kapcsolatos tanácsok, a sör-étel összeállításokban és még sok más érdekes és hasznos infó között, ami a sörhöz és a gasztronómiához kapcsolható.
A cikksorozat következő részében az Igazgató és a Sör mi több rendezvénysorozat lesz kivesézve.
Sörszövetség weboldala: http://www.sorszovetseg.hu/
Sörszövetség a Facebookon: https://www.facebook.com/sormitobb
Brewers of Europe: http://www.brewersofeurope.org/site/index.php
