Kicsi, családias rendezvény. Fesztiválnak nem nagyon nevezhető, de családi napnak talán. Így láttam a Corvin Szezonnyitó Sörfesztivált.

A Corvin bevásárlóközpont mögötti terület már nem az első rendezvénynek ad otthont, sőt volt itt már Sör&Blues Fesztivál is. A terület központi bár a Corvin mögötti utcák már kicsit a határvonalat jelentik. Nem számítottam sok jóra, mert tipikusan olyan rendezvénynek tűnt, ami csak meg akarja lovagolni azt, hogy most mindent el lehet adni, ha kézműves sörök vannak terítéken. Részben igazam is volt.

A terület tényleg nem volt nagy, kb 10 perc alatt körbe lehetett járni úgy, hogy minden standnál elolvastál mindent, ami ki volt írva. Az azért elég erős kontrasztot adott a rendezvénynek, hogy amint elhaladtál az utolsó stand mellett a Nagyvárad tér irányába, már egy bontási terület látványa fogadott. Ez nem a szervezés hibája, csak szimplán durva kontraszt van egy teljesen felújított területen megrendezett fesztivál és egy bontási terület között. És a fesztivál területétől kb 20 méterre már megjelentek a helyi őslakosok is, ami olyan feelinget adott, hogy amikor mész haza, akkor ne erre gyere!

A sörfőzdék szép számban képviseltették magukat, volt itt minden, mint a karácsonyfán. A hazai kínálat mellett a környező országok portékáját is meg lehetett kóstolni, ezek között is a cseh sörök voltak fellelhetőek nagy számban. Konkrétan még olyan cseh kézműves sör is volt (sajnos csak üvegesben), amit a cseh sörtársunk sem ismert még. A dolog kis szépséghibája, hogy ezeket pont üveges kivitelben lehetett csak kapni.

A hazai főzdék között a Bigfoot-Gellért Söröző prezentált újat a Giorgio (ale) és a Gerrardo (félbarna búza) személyében. Az elmondás szerint ezt a Gellért Sörözővel együttműködve alkották meg kifejezetten a sörözőnek, amolyan saját márkás sör. Én csak a búzát kóstoltam, szerintem nincs ok panaszra. A Fótiak egy zöld kisbuszt alakítottak ki bódénak, ami igencsak jól nézett ki. Kint volt még a Hedon, Rothbeer, aami mellett nem lehetett elmenni egy csapolt Bakancslista vagy Távoli Galaxis kóstolása nélkül. Volt még természetesen Legenda, Rizmajer és még sorolhatnám, ők minden sörfeszten ott vannak.

Illetve volt itt Csíki Sör is, ami a Heinekennel való viaskodásáról híresült el. Természetesen nem hagyhattam ki a lehetőséget, hogy kipróbáljam a “Heineken-verő” márkát, bár itt azért akadtak érdekes dolgok. Kezdésnek nem nagyon értettem, hogy a Csíki Sör 0,5 literes üveges kiszerelése miért volt olcsóbb, mint a csapolt 0,4 dl. A kérdésre azt a választ kaptam, hogy a csapolt ritkább és kevesebb van belőle (4 hordót hoztak csak), ezért a különbség. Volt még tőlük Székely Sör is, de nem mertem megkóstolni, amolyan Mister sörnek néztem a csomagolást és az állagot tekintve. Egy üveges “Igazi Csíki Sör” lett az, amit megkóstoltam és sajnos rá kellett jönnöm, hogy nagy a felhajtás körülötte, de valójában semmi extra (pontosabban legszívesebben visszaadtam volna, hogy köszi ezt nem). Láthatóan azért voltak itt, hogy bevételt generáljanak, mert meglovagolva a nagy hírverést úgy nézett ki a standjuk, mint egy kirakodóvásár. Pólók, díszdobozos kivitelű sör, kis kiszerelés, nagy PET palackos kiszerelés, minden volt.

Sörök:

Az ételeket nem próbáltam, de elvileg minden nap más tematika (pontosabban ország) köré épülő választék volt. Bár szerintem ez abban merült ki, hogy 1-2 ételt lecseréltek a szokványos sorból és minden egyéb maradt a régiben.

Szerintem egész jól sikerült kis rendezvény volt, a mérete miatt pedig még a családias jelzőt is ráaggathatjuk. Sok jó sör volt, nem nagyon lehet rosszat mondani semmire sem. Amolyan "jó volt egynek” érzést hagyott bennem. Az viszont, hogy potom 600 Ft/korsó áron lehetett Mister sört kapni eldöntötte bennem, hogy ez a fesztivál is inkább a “jóbiznisz sörfesztivált csinálni” alapokra épül.

Kíváncsian várom, hogy jövőre milyen néven rendezik meg.