Kedves Sörtársak!

Az ígért amerikai sörkultúra felfedezésére tett kísérlet első morzsáját olvashatjátok. Egy nem éppen amerikai sörrel nyitnám a sort (sört). A kanadai Molson sör nem mondható teljes mértékben amerikainak, viszont Amerikában eléggé elterjedt es az őslakosság is nagy lelkesedéssel fogyasztja azt

    Az egész történet úgy kezdődött, hogy meglátogattuk a kanadai határnál leledző vizesést és hát mit ad isten, tele van kanadai sörökkel a kocsma ahova betértünk. Gondoltam itt a remek alkalom, hogy bepótoljam az elmaradt napi pár sörömet és a jó sörivó szereti az új ízeket, söröket kipróbálni, ezzel eleget tesz a kultúra iránti igény iránt, mert hát megint csak egy új náció söre folyhat le a garaton... :D Először, én kis naiv, kértem egy Corrs-t hátha azzal csillapítani tudom szomjamat, de legfeljebb az életkedvemet sikerült csillapítom vele, mivel nem éppen finom íz világgal volt megáldva a csapolt Corrs. (az egyetlen enyhítő körülmény az volt, hogy egy igazi tündér volt a csapos lányka és hát a sör értekével már csak a cicákok vetekedhetnek :) )

   Ezután következett a már említett Molson sör. A csapolt borzalom után már inkább az üveges kiszerelésekkel próbálkoztam és sikerült kissé feledtetnem a rossz előzményeket. Kellemes, tiszta ízzel találkoztam, amit tudok ajánlani minden alkalomra. 2-3 üveg után még mindig az az érzés volt bennem, hogy szívesen innék még belőle (gratulálok, ez a sör! a szerk). Könnyed, de mégis jellegzetes íze volt. Hirtelen nem is tudom semmihez hasonlítani, de majd erősen próbálkozom, hogy megtálaljam a magyar megfelelőjét. :D

Miközben ezeket a sorokat írtam, fel kellett valahogy idéznem az ízt, ezért most is egy jó hideg Molson-t kortyolgatok, miközben a következő sörre gondolok, ami már a hűtőben vár Rám és azon is agyalok, hogy esetleg egy whisky-vel kísérem le. :D (gratulálok, ez az alkoholizmus! A szerk.)

Ennyi lenne a Molsons, de ha többet is szeretnétek megtudni Róla, akkor a http://www.molsoncanadian.com/main/ oldalon találtok még infót.

Kellemes sörözést! 

Kissé meglepődtem, amikor erre a videóra akadtam a sorork vilagaban valo szorfozes alkalamaval és rögtön késztetést is éreztem arra, hogy ezt megosszam a társadalommal, mivel egy az egyben ugyanaz a reklam, mint a soproni új (már a sortura.blog.hu-n is megjelent róla cikk) reklámja. Szimplán annyi a különbség, hogy ez a egy kanadai sör reklámja (amirol mellesleg mar keszuloben van az elemzes) es nem magyarul hallhatjuk a hazafi kijelenteseket, hanem angolul. Ez eleg sokat elvesz a soproni reklam erdemeibol, de azt kell mondjam, hogy igy legalabb a sorkultura hivei tudjak az igazsagot es nem esnek aldozataul a gonosz es galad marketinges gepezetnek.

Soproni: https://www.youtube.com/watch?v=c4EozhcfrHw

Molson: https://www.youtube.com/watch?v=Dzn0UiiOYLs

Szerintem mindenki látott már jó pár amerikai filmet amelyekben megtalálhatóak a jellegzetes "sörvedelő" dagadt emberek, akik a mi európai szemünkben megtestesítik az átlag amerikait. Én most az amerikai sörökre szeretnék kitérni csöppet, mert hát ugye ezen a blogon leginkább a sör szemszögeből nézünk mindent...

Az amerikai nép, amennyire sok sört iszik pont annyira nem erdekli az, hogy minőségi sört igyon!!! Az amerikai sörök köztudottan nem a magas százalékokról híresek, hanem inkább arról, hogy "Amerikaiak". Felidézek pár sört amit én amerikával azonositok: Bud, Corrs, Miller. A jó tengerentúli barátaink nagyon odafigyelnek az egészségükre (végülis nincsen köztök nagy százalékú elhízott ember - szerk.), ezért náluk lehet kapni ezeknek az annyira nem is rossz söröknek a LIGHT változatát.

Pár szóban mesélnek ezekről a szinte már megbecstelenitő elnevezésekről. Amerikában az emberek nagy rásze issza ezeket a sörnek titulált dolgokat. Most van szerencsém kiprobálni ezeket a söröket és azt vettem észre, hogy az üvegen fel sem merik tüntetni az alkoholtartalmát! Több üvegen is megprobáltam megkeresni ezt a viszonylag általános és könnyen látható informaciót, de még az import sörök, mint például a Heineken vagy a Grolsch üvegen sem tudtam megtalálni.

Úgy érzem, hogy van mit bizonyitania az amerikai söröknek és minden aspektusból gorcső alá fogom venni azokat.

Ez a bevezetője egy több részből álló tesztnek az amerikai sörök vilagából, az amerikai sörökről. A következő részben pont nem amerikai, hanem kanadai sörrel ismerkedhetünk meg, ami mondhatom kellemes csalodas volt.     

 Ez alapvetően sör blog, de néha-néha átugrunk más alkoholfajtákhoz. Így esett hogy tegnap este ki akartam próbálni a Pesten kapható cider félékből kettőt. Sajnos nem járt sikerrel.

A ciderrel én 2 éve találkoztam angliai -diplomaszerzésnek álcázott- sörútam során, addig csak a Tom és Jerry-ben látott "CIDER" (alatta Kránitz György alkoholista-dohányos hangján kommentált "ALMABOR" aláfestéssel) volt a legközelebbi kapcsolatom vele.

Aztán angliában rákaptam, és bár voltak visszatartó erők (nem tudom, de szerintem kicsit büdös...) végülis a egész ápriis-május hónapot végig szájdereztem. (ez így ebben a formában nem igaz. Inkább mondanám hogy a sör-ale-guiness-cider kiegyenlítődött ami a Guiness és a lager térvesztésével járt az én fogyasztói kosaramban).

Szóval gondoltam, hogy Mekkaként tisztelt 8&8 non-stop üzletben beújítok párat, hogy felidézzem emlékeim és írjak egy diszkrét szösszenetet. 

Azonban 2 esemény keresztbe húzta a számításaimat. Az egyik a hirtelen nagy erőre kapott náthám, a másik a szombat éjjeli bunyóban bevert orr-száj üregem. Nem is hittem, hogy ennyit számít ha a., az ízlőbimbóim le vannak sokkolva az elfogyhatatlannak tűnő takony által, b., a sebes nyelv-száj kombótól. 

Mikor belekostoltam az amúgy igen szofisztikált ízvilágú jóféle italba, nagyjábol mintha almalevet innék. Se az alkoholt, se a kesernyés ízt nem éreztem, a szénsavat is csak azért, mert csípte a sebet a számban. Ennyi erővel egy korsó jéghideg kevertet is kortyolgathattam volna. 

Szóval ez a poszt arról szól, hogy miről szólt volna...De kitartás, Ladikkal jövő péntektől keddig az angol népnemzeti szigetcsoporton galleryzünk, addigra kikúrálom magam, és óriás Ale-Lager-Guiness-Cider teszt vár ránk!!!

 Tegnap megírásra került Rastafári abszolút szubjektív (üdvözlendő, vesszen az objektivizmus, a blog nem arra való) cikke a Soproneser új reklámjáról, végre rávette magát, hogy írjon.Én most egy kicsit marketing részről szeretnéka a kampány mögé sztorit rakni.

Először is le kell szögezni, hogy szeretjük a Soponit, az esetek nagy többségében, ha nem épp az új sör kipróbálós kedv tör ránk azt fogyasztjuk (a Kőbányainak nem kell féltékenynek lennie, én hozom a kvótát!).

Szóval az a helyzet, hogy a Soproni szintet lépett. Átlagos sörből kőkemény munka, és marketing árán kezdi fellőni magát prémium kategóriába, megcélozva a Dreher pozícióját a piacon. A Borsodit fogyás alapján már idén januárban meg kellett volna előznie (asszem a válság kicsit lelassította), és az piackutatások alapján az emberek rég magasabban kezelik. 

Eltűnt az "Ászok" a névből (mindenki az aranyra, meg a kinizsire asszociál, ami nem túl jó Omen), kihozták az 1896-ot (Ladiknak üzenem, hogy írhatna egy interjút azzal az élelmiszer mérnökkel, aki kifejlesztette, ugyanis ismeri), a Démont - mind minőségi sör. Van egy jó kis fesztiváljuk (vagy csak Volt?muhaha). Egyre igényesebb reklámokkal jöttek elő. Ügye emlékezünk még a sörbarátok sitcom-ra?Helyes kis sorozat volt. Na az volt az utolsó, ami nem a prémium terméket szimbolizálta (ugye emlékszünk a Kelemen Annára is...).

Most végre elvek vannak. A Soproni magyar sör, egy olyan városból, ami válaszottan magyar, a sógor csábította, de ő nem kért a jó autópályából, inkább beleharapott a kolbászba, rakott egy kis Erős Pistát a gulyásba (mondjuk ez nem annyira korhű kép), és azt mondta: így szeretem Magyarországot!

A reklám remekül teremt identitást, pozitív üzenetet sugároz, ami remekül kirí a híradó hírei után. felsorolja az össze hungarikumot (mégis európai képet ad az első 2-3 képpel az ostoros alföldi betyárokkal- mármint, h "tagadja" őket), amire mind büszkék vagyunk. Először azt hittem elkezdődött valamelyik párt kampánya, és igyekszik optimista lenni...

Jellemző, hogy egy ízig-vérig nőnek megmutatva annyit mondott "Gááz, ez csak egy sör!"

Innen igazolódik, hogy a célcsoport jól kiválasztott, és nekik nagyon is tetszhet a reklám, tipikus maszkulin szimbólumokat vettek bele a kisfilmbe (elég csak a legszebb nőket emlegetni).

Még gyorsan a kivitelezésről. A srác abszolult hiteles, nem tudom, hgy utószinkronizált-e de a hangja is kellően mély, de barátságos. A képek nagyon jók, jó maga a képernyőmegosztás is, az egész igényesen lett kivitelezve.

Szoval röviden enniyt a reklámról. Nem lehettem túl objektív (hisz ez egy blog), mert szeretem Sopronesert, és mert azonnal kirázott a hideg amikor megnéztem a reklámot. Nekem tetszett...

Először is nem kis késéssel, de annál nagyobb örömmel üdvözölnék minden kedves sörtársat! Rastafari alias Szasza lennék a sörtúra, a spontán bebaszcsizások, a rendszeres partyzások, és minden hasonló sör tartalmú megmozdulásnak egyik oszlopos tagja.

 A címről remélem már mindenki tudja, hogy miről is lesz szó... a Soproni sörremek újabb és ismétcsak nem kis szinten fergeteges reklámjáról.

Ha valaki még nem látta volna, akkor szinte mintegy kvázi itt lenne az ideje (https://www.youtube.com/watch?v=ZMqWDwXu094), aki nem tud vele betelni, háááát nézze sokszor, és közben igyon sokat eme hazai nedűből:)

Őszintén megvallva, nem is tudom honnan kezdjem. A sopronézert, mint olyat emeljem a fellegekbe, és zengjek róla ódákat, vagy inkább onnan, hogyan lehet mindig ilyen reklámfilmeket kitalálni... Ha nincs a kezemben, de nagyon maximum egy karnyújtásnyi távolságra, akkor érzem, abban a pillanatban nem vagyok teljes ember. 
Már most, amikor  a számomra oly kedves seritalra gondolok, és próbálok leírni két fél értelmes mondatot, egyszerűen nem bírom tovább... egy egész darab sörrel le kellett vámolnom a hűtőmet... hmmm... túúúl jó!
Azon kevés megújult külsővel felszerelt finomság közé tartozik, ahol az íz élménye, de főleg MINŐSÉGE nem ment a díííízájn rovására. Köszönöm! :) Vélhetően sírva is fakadtam volna az első új üveges barátom elfogyasztása után, ha nem a jól megszokott finom, pont megfelelően kesernyés, mégis nagyon jóféle módon csúszós íz köszönt volna vissza. De remélem, hogy ezt senkinek nem kell részleteznem: A SOPRONI az SOPRONI!!! Igaz ami igaz, nem a legerősebb italok közé tartozik a maga 4,5%-val, de az biztos, hogy az ízvilág, a minőség, az évek és a rutin az egyik legjobb, ha nem a legjobb serecskéjévé nőtte ki magát.
Pár gondolatot még eresztenék a reklámokról...
Nem is kell olyan messzire visszautaznunk az időbe (i.e ötcááá:P), és emlékeinkből előmotoszkál a négy jóarc. Egy jól megfogalmazott mondattal és a képernyőn 4 üveg nedűvel már fel is tudták dobni a kedvemet... csak az a kár, hogy nem adták le egymás után 20-szor legalább.
Ez az új szerzemény viszont egyszerűen fergeteges, a sör himnusza, a túl jónál sokkal jobbféle. Minden benne van ami jó, minden amit szeretünk, és amikor már tényleg fogalmunk sincsen, hogy vajon mi lehet ez az új reklám, akkor… Gondoljatok csak bele, van szó a magyar nyelv szépségeiről, és nehézségeiről, mekkora szerencsénk van ilyen választékosan tudunk fogalmazni, hogy pl. néha engem még a magyarok se értenek! A magyar lányok, erős pista, és a többiekről már ne is beszéljünk, össze lett rakva az egész, és kész. 
Ennyi mára, és hű sörtársamról a Sopronézerről. Fogyasszátok hidegen az év minden napján, mert megérdemeljük!

Elnézést kell kérnem, hogy sokáig tartott újabb publikációm közzététele, de ilyen ez a pop szakma. Néhány nappal ezelőtt Verda Fehérbálna kollégával igen mély és magvas okfejtésekben merültünk el. Az eszmecserénk lényege, hogy bajban van a Sör fogyasztásunk, illetve eléggé visszaesett az elmúlt időszakban. Mi ennek az oka? Egyértelműen a Mentsvár nevezetű paradicsomi állapotokat megidéző intézmény megjelenése és feltünése az alkoholtérképünkön. Szerintem senkinek sem kell bemutatnom a helyet a maga 350 Ft-os Baci & Cola árával. Nos, az olcsó cubai nedű kiváltotta a sört, ehhez kétség nem férhet! De ez ellen tennünk kell, közösen, mert egységben az erő! Szóval tisztelt italos, szerzőtársaim ezennel felhívást teszek közzé, melynek a következő pontjait ismertetném:

1.  Igyunk sört egy héten legalább három alkalommal!

2. Csökkentsük a Whisky, Bacardi és töménytársaik felhasználási arányát italkultúránkban!

3. EZ A LEGFONTOSABB!!! Szeretném, ha a jövőben kijelölnénk egy napot a héten, amikor Sör Klub Délutánt tartunk, sőt előirányzom, hogy alapítsuk meg a Sör Lovagok Kultúrális Egyesületét!

Sörívó fattyú népség, fel kell vennünk a kesztyűt a SÖRVÁLSÁG ellen!

Számtalan mű, legenda, sztori született a férfi ember igazi betegségéről, és legalább ennyi verzió arra, hogyan lehet ennek elejét venni. Én nem erről szeretnék írni.

Mégis egy bekezdés az ellenszerről: 2-3 piánál többet ne nagyon keverjuk, foleg a logdrinkeket, bort illetve sört, igyekezunk minőségi alkoholt fogyasztani és persze mértékkel. Ha tudunk mozogjunk, táncoljunk, sétálljunk haza, elalvás előtt 1-1,5 l viz, vmi ami felszívja a piát (én a puffasztott kölesre esküszöm!), esetleg algopirin, C-vitamin, multivitamin, alvás, alvás alvás....DE mindenkinek más.

Én arról szeretnék írni ami jó benne. Felkelsz.cseng a füled a hangos zenétől, pecsét vagy szalag a csuklódon ami a partybelépőt jelenti. Farmer lehányva a székre (vagy amúgy lehányva), a TV vagy a laptop még megy, mert elkezdtél egy South Park részt nézni, de a főcímig nem jutottál mire elaludtál.

Reggel felhívod a spanokat hogy összerakd mi történt. Olyan emlékeket hoznak fel, amire te abszolút nem emlékeztél, de ahogy mondják a történetet egy-egy snapshot bevillan, és szakadsz a röhögéstől. Ennyire még nem esett jól forró zuhany, mint most, és ennyi parfűmöt még buli előtt sem fujtál magadra. Pakolás közben beleszagolsz a pólódba, amiben keveredik az izzatság-parfűm-dohányfüst kombináció egy ismeretlen - jobb  esetben - női parfűmmel.

kilépsz az utcára, és NEM ÉRDEKEL. Mindegy mit írok, mert konkrétan semmi nem érdekel. Jól esik, hogy nem vagy stresszes, mert csak egy dologgal kell foglalkoznod, hogy TÚLÉLD. Ha hideg van, leszarod, nem stresszelsz ha késel kicsit, duzzadsz az önbizalomtól az esti sikerek miatt. Büszke vagy, hogy a sok szürke nyúl közül kilógsz mert laza vagy. Összefutsz az egyik arccal akivel este együtt fosztottátok ki a klubot, később az éjjelnappalit, aztán még a gyrososnál is elkunyeráltátok hajnalban az utolsó sört, és néma, félmosollyal társított biccentéssel köszönsz neki - tudod mit érezhet.

Angol cimborám-lakótársam akárhányszor reggel buli után összefutottunk és szóbajöttek a másnaposság kínjai mindég csak annyit mondott: - EMBRACE IT! (öleld magadhoz) leginkább ahhoz hasolítható, mint amikor box edzésen teljes erőböl ütik a hasad, hogy erősödjön és az edződ Joker-i vigyorral az arcán annyit mond : a fájdalom a barátod!

2-3 óra körül képes vagy, hogy egyél valami apróságot, addig csak a mentes vizen (savasnál félő, hogy a böfi sógorostul jön) és kávén éltél. Jönnek a gondok. Nem esik jól a kaja, a fájdalom csillapító hatása alábbhagy, és szembejön veled az esti hódításod, felismered az ismeretlen parfűmöt a pólófról. Koncentráció alábbhagy, mostmár nem arra kncentrálsz, hogy túléld, mostmár túléled. SAJNOS.

Fáradsz, nyűgösebb vagy, és akkor egyszercsak ott a megoldás:GYÓGYSÖR. Az ördögi kör saját farkába harapott...mintegy.